Az egyik leghírhedtebb alkatrész: a kettős tömegű lendkerék

by Evaldas Zabitis
augusztus 11, 2021

Leginkább a modern dízelüzemű autók tulajdonosai és vásárlói találkozhatnak ezzel az alkatrésszel, melyről sok szó esik évek óta, és sokan vitatják a hasznosságát, míg mások szerint nagyon is helyen van a modern autókban. Akármelyik tábornak is van igaza, ha kettős tömegű lendkerékkel felszerelt autót készül vásárolni, az elmaradhatatlan alvázszám lekérdezés mellett érdemes felkészülnie arra, hogy előbb-utóbb cserééretté válik majd ez a bonyolult és viszonylag drága alkatrész. Ebben a cikkünkben összefoglaljuk, mit érdemes tudnia róla.

Mi is az a lendkerék?

A lendkerék a motor főtengelyéhez van rögzítve, a kuplunggal együtt a motor és a sebességváltó között található. Ez az alkatrész lényegében egy erőtároló. A motor működése során nem végez folyamatosan munkát, egy bizonyos szakaszban egyáltalán nem. Ekkor a lendkerék az addig elért lendületénél fogva tovább segíti a főtengely fordulását, egyenletessé téve a fordulatot. 

A 90-es évekig a lendkerék leegyszerűsítve egy vaskorongot jelentett, amin a kuplung, illetve a motor indításához szükséges fogaskoszorú helyezkedik el. Az egytömegű lendkerék egyszerűségénél fogva szinte sohasem cserélendő, kiszolgálja az autót annak teljes élettartama alatt. A mai napig számos, főleg szívó benzines motorral szerelt autóban megtalálható.

Miért van szükség kettős tömegű lendkerékre?

A 90-es évek végétől kezdve elkezdtek egyre nyomatékosabb – főleg dízel – motorokat gyártani, melyek egyre alacsonyabb fordulatszám mellett voltak képesek az addigi átlagnál jóval magasabb forgatónyomatékot leadni. 

A motor működése során a főtengelyhez kapcsolt dugattyúk oda-vissza mozgást végeznek, és ezen mozgás során többször is lassulnak, illetve gyorsulnak. Így a főtengely egy fordulata alatt különböző módon és mértékben, eltérő nyomatékkal terhelik azt, vibrációt okozva benne.

A gyártók egyre alacsonyabb fordulatszámon működő motorokat igyekeznek gyártani a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. Az alacsony fordulatszám veszélye, hogy a főtengely elérheti az anyaga sajátfrekvenciáját, és így repedések, törések keletkezhetnek benne. A gyárak ezért tervezéssel próbálják ezt a sajátfrekvenciát minél alacsonyabbra vinni, hogy még csak véletlenül se érhesse el azt a főtengely, azonban a rezgések kiegyensúlyozására szükség van még egy alkatrészre.

Ez az alkatrész a kettős tömegű lendkerék, mely konstrukciójánál fogva csökkenti vagy akár teljesen elnyeli a főtengely rezgéseit. Ez két lendkerékből áll: az elsődleges a főtengelyre van rögzítve, a másodlagosra kerül rögzítésre a kuplungszerkezet, és a kettő között előfeszített rugók, siklócsapágyak, bolygókerekek, ingák, és egy sor további alkatrész kap helyet. 

Mik a kettős tömegű lendkerék előnyei és hátrányai?

A kettős tömegű lendkerék biztosítja a főtengely rezgéseinek kiegyenlítését, ami egyrészt komfortot biztosít az indításkor, gyorsításkor fellépő rángatás és az ezzel járó zajok megszüntetésével, másrészt védi a kuplungszerkezet és a váltó alkatrészeit. Továbbá meglétével alacsonyabb fordulatszámon üzemelő, mégis nyomatékos motorokat tervezhetnek, ami növeli az üzemanyaghatékonyságot.

Hátrányai közé kell sorolnunk, hogy a lehető legegyszerűbb szerkezetű egytömegű lendkerékhez képest egy komplex, bonyolult szerkezetről van szó, ami nem javítható, csak cserével oldhatók meg a használatból, kopásból eredő problémák. A csere pedig nem lesz olcsó, de erre később kitérünk. 

Benzines autókban is megtalálható?

Igen, mivel napjainkban egyre nyomatékosabb, kisméretű benzines turbómotorokkal szerelik fel az autókat. Az ezeknél a nagy nyomatékoknál fellépő rezgéseket egy egytömegű lendkerék konstrukciójánál fogva már nem tudja csillapítani, így szükség van a kettős tömegűre. 

Ha ezt tapasztalja, számoljon a közelgő cserével

A kettős tömegű lendkerék elhasználódásának tünetei az egyre nehezebb és/vagy zajosodó váltás, az alapjáraton tapasztalható zajosság és rezonancia, a zajos hideg indítás, a motor leállításakor tapasztalható remegés és zaj, illetve az autó indításakor fellépő fulladás.

Mennyi idő után kell cserélni?

Jellemzően 2-300 ezer kilométerenként, de ez sok mindentől függ, ld. következő bekezdés. Egy lendkerék általában két kuplungszett élettartamát éri meg, de ez csak általánosságban mondható el, és persze ez is sok mindentől függ.

Mitől használódik el, hogyan kímélheti ezt az alkatrészt?

Egyrészt az autó használatának módjától, másrészt a különböző egységeinek, rendszereinek állapotától. A kettős tömegű lendkerékre többlet rezonanciát fejt ki, ha sokat dolgozik alapjáraton a motor, főleg ki-be kapcsolgató klímaberendezéssel. Szintén lendkerék gyilkos a gyakori terhelés alacsony fordulaton, vagy ha például a befecskendező rendszerrel, az akkumulátorral, az önindítóval van baj. 

Érdemes tehát figyelni az autó általános állapotát, és megjavítani a romlásnak indult vagy elromlott lendkeréken kívüli alkatrészeket. Vezetéskor kerülje a tartós alacsony vagy éppen magas fordulaton üzemeltetést, a gyakori indításokat (itt rögtön ellentmondás van az egyre jobban elterjedt start-stop rendszerekkel), a sok csúsztatott kuplungos vagy éppen hirtelen felengedett kuplungos indulást, a teljesítménynövelést, a sportos vezetési stílust. 

Miért nem jó, ha egytömegű lendkerékre cseréli?

A költségkímélés céljával sokan cserélik, cseréltetik a kettős tömegű lendkereket egytömegűre. Ez lehet, hogy az adott pillanatban egy jó döntésnek tűnik, de nem hiába szerelnek bizonyos motorokat kettős tömegű lendkerékkel, ugyanis a nagyobb rezonanciával működő, nyomatékosabb motorok normál üzemben is képesek gyorsan tönkretenni egy egytömegű lendkereket, sőt a kuplungszerkezetet, vagy akár a sebességváltót.

Házilag cserélhető? Mennyibe kerül?

Házi cseréje azért nem ajánlott, mert speciális és drága szerszámokra, illetve megfelelő szaktudásra van szükség ehhez a művelethez. A legtöbb esetben a cseréhez rengeteg alkatrészt le kell bontani az autóról, mint az első futóművet, a sebességváltó körüli elektromos vezetékeket, a bölcsőt, esetenként a kormányművet, illetve magát a sebességváltót is.

Akár gyári, akár utángyártott alkatrészárakat nézünk, csak az anyagköltség könnyen belecsúszik a több százezres nagyságrendbe, és a lendkerék cseréje mellett érdemes a kuplungot is lecserélni, mert ha nem cseréli, jó eséllyel a következő cserélendő alkatrész az lesz (és ahhoz megint le kell bontani a fél autót).

Összefoglalva

Látható, hogy egy igen kényes, mégis pontos célt (és azt kiválóan) szolgáló alkatrészről van szó, amire igenis szükség van egy modern, nyomatékos autóban. A jó hír, hogy kímélő használattal, megfelelő szervizeltetéssel kitolható az élettartama, a rossz hír, hogy előbb-utóbb ezek mellett is cserélni kell.

Használt autó vásárláskor az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon hogyan volt használva az autó, cserélték-e a kettős tömegű lendkereket (és a kuplungot), vagy ha nem, mikorra tehető cseréjének szükségessége. 

Még egy kis segítség

Ha éppen használtautó vásárlás előtt áll, ne feledje: tucatnyi buktatója lehet a folyamatnak. A jó hír, hogy sok ilyen buktatóra felkészülhet. Tudjon meg még többet arról, mire érdemes figyelnie, hogy a lehető legjobb áron vásárolja meg a lehető legjobb autót – olvassa el cikkünket!